Már próbáltam, de úgy látszik, nem tudok meditálni. Azért megpróbáljam a mindfulness-t?
Ha fantasztikus meditációs élményekre vágysz, akkor nem feltétlenül ajánlom neked a mindfulness-t. Ha viszont őszintébb, teljesebb, nyitottabb, egyszerűbb életre, akkor a helyedben adnék a mindfulness-nek egy esélyt. Nem ismerek még egy olyan megközelítést, amely ennyire megengedő, fokozatos és elfogadó lenne a gyakorlásunk bukdácsolásaival, nehézségeivel kapcsolatban, mint a mindfulness. Minden nehézségre ajánlunk egy vagy több technikai megoldást is. A tanfolyamok az aktuális résztvevők tapasztalataira támaszkodva épülnek fel, ezért mindig személyesek tudnak maradni. A tanári vezetés és a csoporttagok megosztott tapasztalatau nagyon sokat hozzátesznek a folyamathoz. Ahogyan halad előre a tanfolyam, a résztvevők úgy értik meg a mindfulness egyik nagy igazságát: nem az a lényeg, hogy „sikerül” a meditációd – az a lényeg, hogy időt szántál önmagadra. Mert az önmagadra szánt idők aztán busásan meghálálják magukat – a mindennapi életedben. Vagyis: mindenki tud meditálni – csak nem biztos, hogy érti, mi a meditáció.
Milyen gyorsan hat a mindfulness-tanfolyam?
Habár rendszeresen látom, hogy vannak olyan tanfolyami résztvevők, akik extra gyorsan, akár pár hét alatt radikálisan jobban lesznek a meditációk gyakorlásától – például valakinek elmúlik a pánikzavara, vagy megszabadul egy régóta cipelt érzelmi problémájától –, mindenkit óva intenék attól, hogy úgy tekintsen a mindfulness-tanfolyamra, mint ami majd gyorsan megoldja minden problémáját. Mindenki önmagához képest tud fejlődni – és a változáshoz idő kell. Sok idő, kevés idő – ki tudja…
Modern korunkban megszoktuk, hogy a tudat és a test úgy javítható, akár a behorpadt karosszéria az autószerelőnél. Elmegyünk az orvoshozhoz, kórházba, terapeutához, gyógytornászhoz, kifizetünk X összeget, megpróbáljuk megfogadni a tanácsait, beszedni a gyógyszereket, akár sokszor visszamegyünk hozzá – és, gyakran elég passzívan, várjuk a gyógyulást. A tudatos jelenlét szemlélete teljesen különbözik ettől. A mindfulness nem agymosás. Nem gyorsszerviz. Habár idő, energia és pénz kell a tanfolyamhoz is, az igazi időt és energiát önmagunkra szánjuk, amikor napi szinten gyakorolunk. Tehát nem a mindfulness vagy a tanfolyam „hat” – az „hat”, hogy figyelünk magunkra, jobban megismerkedünk a valódi igényeinkkel, a valódi állapotunkkal, és így okosabb döntéseket tudunk hozni. A legtöbb ilyen „okos döntés” csupa apróság – ám az élet sokszor apróságok sorozata.
Pszichoterápiába járok/pszichiátriai gyógyszert szedek – járhatok a tanfolyamra?
Ha jelenleg is jársz pszichoterapeutához – pszichiáterhez, pszichológushoz –, akkor feltétlenül érdemes vele megbeszélned, hogy eljössz egy ilyen tanfolyamra. Ugyanez a helyzet a gyógyszerszedéssel – ilyenkor a gyógyszerfelíró orvossal érdemes egyeztetni. Önmagában semmilyen pszichiátriai gyógyszer szedése, ill. semmilyen diagnózis nem kizáró ok a mindfulness-gyakorlás elkezdése tekintetében – ám ezeket a témákat a tanfolyamvezető tanárral érdemes előzetesen tisztázni (ezért is kérdezek ezekről a jelentkezés kérdőívében).
Nemrég/Mostanában súlyos dolgok történtek az életemben. Érdemes elkezdenem a mindfulness-t?
Nagyon ritka, hogy valaki puszta kíváncsiságból akar mindfulness-t tanulni. A legtöbben azért kezdünk meditálni, mert szenvedünk. Szorongások, pánik, munkahelyi vagy családi stressz, hosszú lehangoltság – a tanfolyam résztvevői „menet közben” élik a sokszor nehéz életüket. Vannak azonban olyan traumák – válás, szakítás, munkahelyi kirúgás, komoly (anyagi vagy más) veszteség, súlyos testi betegség, gyász, nagy költözés, komoly baleset, erőszakos események –, amelyeket érdemes legalább részben feldolgozni, mire nekiállunk mindfulness-t tanulni. Ugyanez vonatkozik arra, ha ezek az események épp most történnek veled. Nem mindig érdemes friss traumákkal elkezdeni a mindfulness-t. Persze, előfordul, hogy ezek a traumák hosszan elhúzódnak – ilyenkor valószínűleg nem érdemes várakozni: ha megszólít minket a mindfulness, indulhatunk. Könnyen lehet, hogy zötyögősen kezdődik az utazásunk, de annál értékesebb lesz.
A tanfolyam időszaka alatt fontos változások történnek majd az életemben. Elkezdjem azért?
Ez attól függ, milyen horderejű és mennyire elhúzódó az adott változás. Költözés, felújítás, gyerekszületés, új munkahely, előre látható, hosszabb, kórházi tartózkodás – csupa olyan tényező lehet, amely felboríthatja az időbeosztásunkat. Márpedig általában áldásos, ha a napi mindfulness-gyakorlásunknak fix helye van a programunkban. Időnként nyilván lehetünk rugalmasak, de állandóan nehéz lesz improvizálni, ha mellette – mondjuk – családunk, munkánk is van. Érdemes várni, amíg a változások hullámai legalább valamennyire lecsillapodnak. Ha pedig sose csillapodnak le, akkor viszont valószínűleg nem érdemes várni a mindfulness-tanulás elkezdésével.
Mindenki tudja alkalmazni a mindfulness meditációit?
A mindfulness-t gyakorolják iskolákban, börtönökben, munkahelyeken, kórházakban, otthon. Már hat-hét éves gyerekek is képesek gyakorolni. Amíg magadnál vagy, és képes vagy az érzékelésre, addig képes vagy mindfulness gyakorlására is. Ettől függetlenül a saját tanfolyamaimon csak 18 év felettieket tanítok.
Mire jó a mindfulness?
Erre a kérdésre nagyon sokféle válasz adható. Elsősorban az a szándékunk, hogy megszabaduljunk azoktól a szenvedéseinktől, fájdalmainktól, amelyek tudatunkkal és tudattalan működésünkkel mi okozunk magunknak. Megfigyelések szerint ugyanis szenvedéseink 10%-ért felelősek az élet elkerülhetetlen nehézségei – a maradék 90%-ot már mi magunk tesszük ehhez hozzá. A hétköznapi szenvedés mértékének a csökkentésén túl számos mentális és testi probléma esetén is sokszor hasznosan alkalmazható – pl. fájdalomzavar és krónikus fájdalmak, alvászavar, szorongásos állapotok, a depresszióba való visszaesés megelőzése, evészavarok, a függőségbe való visszacsúszás megelőzése, ADHD, pánikzavar, az immunrendszer erősítése – és ez a felsorolás még sokáig folytatható lenne.
